Exklúzív versenybeszámoló a Supersport-világbajnokság első fordulójáról Ausztráliából.





FEJE TETEJÉN?

Eltelt egy hét a szezon első versenye után, de kellett egy kis idő, hogy leülepedjenek bennem az idei első kilométerek tapasztalatai az új motorommal és csapatommal. Annak ellenére, hogy remek felkészülést végeztem, természetesen akadtak olyan dolgok, amik jóval rázósabban alakultak, mint azt én elképzeltem, de így utólag nagyon tanulságos és érdekes szezonkezdésen vagyunk túl. Néha elkapott az érzés, hogy talán a feje tetejére állt minden, de a tanulságot levonva, máris másképp néz ki a helyzet és remek szezon előtt állunk.[image]Ausztrália?


Kezdésnek először is egy picit szemezzünk a verseny helyszínével. Az biztos, hogy minden hihetetlenül fura a világ ezen az oldalán, picit olyan, mintha egy másik bolygó lenne, ahova annyira nem szűrődik át a sok zaj és hülyeség. Az emberek teljesen másképp viselkednek, más a mentalitás, a környezet csodálatos, de az időeltolódás fura. Érdekes érzés, hogy mikor felkelnek ott az emberek, akkor Magyarországon még csak lefekvéshez készül mindenki, ezért az új lehetőségeket jelentő napsugarakat a világon sokaknál előbb láthatjuk meg a kenguruk és a koalák között. Emellett ott vannak az óriási jobbkormányos autók, az ismeretlen márkák és az ismeretlen angol kifejezések. Ami viszont legérdekesebb, hogy február végén még jobb esetben a nyári időjárást élvezhetjük.
Sokaknak problémát okozhat az átállás, a más életforma és ritmus felvétele egy tengerentúli versenyen, ami néha olyan, mintha egy picit minden a feje tetejére állt volna, de én akárhányszor Phillip Islandre érkezem, úgy vagyok vele, hogy a lehető legjobb helyen járok és én vagyok a világ legszerencsésebb embere. Az pedig csak a hab a tortán, hogy maga a versenypálya olyan csodálatos, hangulatos, hogy ha még nem is hallom a motorok hangját, akkor is elkap a versenyzés vágya. Amint pedig eljön az idő, hogy motorral is körbe menjek az aszfaltcsíkon, akkor már teljesen elfelejtem, hogy hol vagyok, mert egyszerűen magával ragad az eszméletlen tempó a szűk és lendületes pályán. A helyszínről amúgy ebben a videóban beszéltem bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=27HMz_dFBYE



Új csapat?


Készültem a káoszra és hogy ezzel kapcsolatban minden a feje tetejére fog állni hétfőn, az első tesztnapon, de a csapat keményen odatette magát és minden apró zökkenőt megoldott. Először is érdemes megemlíteni, hogy egy részben új alakulat vagyunk, aminek a tagjai még így együtt sosem dolgoztak. Én külön-külön már korábban találkoztam mindenkivel a pályafutásom során és a remek tapasztalatoknak köszönhetően ragaszkodtam ahhoz, hogy ilyen felállásban vágjunk neki a kihívásoknak. Tóth Imi remekül ellátja a csapattal kapcsolatos teendőket, óriási tapasztalata van már ebben és technikai oldalról is nagy segítség számomra, illetve az alakulat számára is. A főszerelői szerepet Andy látja el, akivel tavaly ismerkedtem meg a hondás szezonomban és vele együtt remekül az ízlésemre tudtuk szabni azt a motort. Szeretem a gondolkodásmódját és a mentalitását, ahogy a munkáját végzi. Mellette Vasco és Győző gondoskodnak arról, hogy a motor a lehető legjobb módon fel legyen készítve minden egyes körre. Ezen a hétvégén az OXXO részéről pedig Laci volt velem és a csapattal, aki a korábbi tapasztalati alapján próbálja Imi munkáját segíteni, illetve számomra is biztosítani azt, hogy a pályán kívül minden a legnagyobb rendben legyen és csak a versenyzésre kelljen fókuszálnom.
Szóval, nekik köszönhetem, hogy bár elég utolsó percben állt össze minden, még is jól alakultak a dolgok. A versenymotorunk csak az Ausztráliába indulás előtti napokban készült el, így a szerelők itt találkoztak vele először, egy nappal az első körök előtt. Hihetetlen munkát végeztek, hogy minden összeálljon. A motoron is rengeteg dolog volt, amit még át kellett alakítani a versenyzéshez és a komplett logisztikai háttér kialakítása is (teljes box, alkatrészek, szerszámok, gumizás, stb.) itt érte el a végső formáját. Eleinte még az is nehezítette a helyzetet, hogy meg kellett ismerniük egymást a csapattagoknak, hiszen ilyen feszített tempójú és stresszes munkamenetben szinte pillantásokból és szavakból érteni kell a másikat. Ez folyamatosan csiszolódott, majd egész szépen össze is állt a végére. Az első teszt?



Simán írhatom, hogy sosem voltam még ennyire magabiztos az első tesztkörök után. Óriási várakozás előzte meg ezt a pillanatot, mert nem tudhattam, hogy mi vár majd rám. Bár teljesítettünk egy 4 napos tesztet Spanyolországban, de ez a motor nagyban eltért az ott használtól. Arról a pár napról itt olvashattatok bővebben:
http://www.sebestyenpeti.com/ami-a-versenyzo-mogott-van/teli-alom.

Ilyen szempontból Phillip Island brutális. Talán a világ egyik legtökösebb pályája és új motorral mindig kell egy kis idő, míg 100%-osan megbízol a technikában és tökéletesen el tudod fordulni a tempós kanyarokat. Ez a folyamat a legnagyobb meglepetésemre elmaradt és azonnal jó tempóban tudtam kezdeni. Minden a kezemre esett, egyből kényelmes volt a motor, talán erre szokták azt mondani, hogy első látásra szerelem. Aztán ahogy egyre jobban gyorsultunk és kezdtük megközelíteni a versenytempót, fura érzésem támadt a motor futóművének működésével kapcsolatban.
Ez nem igazán állított meg minket, folyamatosan tudtunk javítani a motoron, de az igazán nagy áttörést nem sikerült elérnünk ezen a téren. Ennek ellenére remek köröket tudtam motorozni és a motorblokk is iszonyatosan erős volt, amit a YART készített fel, így nem okozott gondot például a 2017-es világbajnokkal, Mahiassal körözni. A motor elejével kapcsolatos rossz érzéseim néha csillapodtak, néha javultak, de próbáltam úgy alakítani a motorozásomat, hogy ezt a hibát kiküszöböljük. Tudtam, hogy a tesztet követő két pihenőnap rettentően fontos lesz, hogy az adatokat elemezve olyan beállítást találjunk, amivel versenyhétvégén egyből erősen tudunk kezdeni.
Ezen kívül bebizonyosodott, hogy remekül sikerült a felkészülésem a tél folyamán, hiszen mentálisan és fizikálisan is remek állapotban voltam. Nyugodt és magabiztos maradtam a tesztnapok után, hiszen ott volt a lehetőség a levegőben, hogy egy remek bemutatkozó eredménnyel villanjunk meg, mint új csapat és a feje tetejére állítsunk mindent! Az első verseny?



Miért olyan fantasztikus, de néha kegyetlen dolog a motorsport? Két nappal egy rendkívül sikeres teszt után is fordulhat a kocka és elindulhatnak a dolgok más irányba. Azért nem azt írom, hogy rossz irányba, mert visszatekintve a versenyhétvégére, úgy érzem, hasznos lépéseket tettünk a motorral kapcsolatban és már az adatok alapján tudjuk mi az, ami biztosan passzol az én stílusomhoz, és mi az, ami nem. Amennyiben olyan egyszerű lenne ez a sport, hogy ugyanaz egy beállítás működik mindenki alatt, akkor nem is hívnák technikai sportnak. Csak azon múlik az egész, hogy az adott időpontban minden körülményt szemügyre véve a legjobban összehangoljuk a beállításokat a motorozási stílusommal. Tavaly a Hondán ebben már nagyon jól teljesítettünk a csapattal, amit másfél évnyi kő kemény munka előzött meg. Utálom ezt írni, de számunkra az első verseny volt az első éles próba, ahol megismerkedtünk a teljes csomaggal.

Az első szabadedzéssel nem is számolhattunk, mert a pálya csak pont annyira volt vizes, hogy esőgumit nem lett volna értelme 2 kör alatt elkoptatni a száradó íveken, figyelembe véve, hogy limitált mennyiségű abroncsot használhatunk el egy hétvége folyamán. A száraz, slick gumi pedig csak az utolsó 5 percben játszott, amit gyorsan mindenki ki is használt. Ez a néhány kör arra volt elég, hogy a teszt után kicserélt motorblokkot kipróbáljam, ugyanis ezzel fogom megtenni az első futamokat. Meghatározó pillanat volt ez, mert az is meg van szabva, hogy hány blokkot lehet elhasználni egy szezonban, így amellett, hogy erős egy erőforrás, tartósnak is kell lennie. Szerencsére remekül muzsikált a gép, ami már önmagában egy óriási siker. Végre olyan motoron ülök, ami az erejét tekintve ott van az élmezőnyben.
Második szabadedzésen jött el a pillanat, hogy kipróbáljuk a teszten összegyűjtött adatok elemzése alapján beállított futóművet és vázgeometriát. Bár sikerült előrébb lépnünk, a motor elejével kapcsolatos gondok nem oldódtak meg. Ezt próbáltuk kompenzálni a motorozási stílusommal, különböző beállításokkal még az időmérőn is, mikor aztán kiderült, hogy az első futóművet illető technikai probléma akadályozza a munkánkat. Természetesen ez a hiba kiderülhetett volna előbb is, de mivel profi beszállító biztosítja ezt a rendkívül fontos alkatrészt, nem ott kezdtünk el kutakodni. Ebből is természetesen tanultunk.

Viszont vasárnap így ott álltunk a rendbehozott motorral, ami emiatt teljesen másképp kezdett el működni alattam, ezért újra a beállításokon kellett dolgoznunk. Nem egyszerű, mi? És már csak a verseny volt hátra, így megpróbáltunk 19-re lapot húzni és egy nagyobbat állítani.
A 16. helyről rajtoltam és a startot egészen jól kaptam el. Ez egy gyenge pontom volt a Hondával, de úgy érzem, hogy a Yamahán ezt ki tudjuk küszöbölni. Több tényezőnek is köszönhető ez, az egyik, hogy más kuplungot használunk ezen a motoron, illetve a motorblokk is másképp adja le a teljesítményt. Az első körben ott tudtam lenni az adok-kapokban, ami megdobta az önbizalmam. Az előzgetéseknek köszönhetően az előttem lévő versenyző egy-két tizedes előnyre tett szert az első kör végére, amit semmiképpen sem szerettem volna elengedni. Vasárnapra nagyon erős szél támadt a pályán és bolyban, szélárnyékban könnyebb volt gyors tempót motorozni, így tudtam, ha elszakadnak tőlem az első körökben, akkor lőttek a versenyemnek. Erre még ránehezített a korábbi napokhoz jóval melegebb aszfalthőmérséklet is, ami azért megviselte a gumikat, így jóval többet is csúszkáltunk a pályán, már az új gumikkal is. Ezek miatt aztán megpróbáltam egy erős első szektort motorozni a második kör elején, hogy még azonnal visszakapaszkodjak. Jó taktikának tűnt, mert eddig ebben a szektorban volt a motor a legkiszámíthatóbb és legstabilabb, itt kockáztattam a legkevesebbet. Sajnos azonban, ahogy lefektettem a motort az első kanyarban megcsúszott az első gumi. Ez egy rendkívül gyors forduló, 270-el érkezünk meg ide, minimális fékezés után két sebességet visszadobva le kell fektetni a motort, körülbelül 180-as tempóval.



Nem volt más választásom, bele kellett állítanom egy kicsit a motorba, viszont így hamar elfogyott az amúgy is szűk aszfaltcsík és kirongyoltam a fűre. A kis kalandomnak köszönhetően 6 másodpercet veszítettem a mezőny végéhez képest, de legalább talpon tudtam maradni. Innentől kezdve már csak az a feladat maradt számomra, hogy egyedül, csak saját magamra koncentrálva a lehető legtöbbet kihozzam a helyzetből.
A 16 körös versenyt megszakította egy boxutca kiállás, ami kötelező volt, ugyanis a gumik nem bírták volna ki a versenyt. Ez tavaly is így volt, ugyanis a gumigyártó sajnos nem tudott olyan abroncsokat hozni, amik kibírták volna ezt az extrém terhelést a gyors pályán, így biztonsági okokból kötelező kerékcserét rendeltek el.
A 7. kör végén álltam ki a csapatomhoz, akik kiváló munkát végeztek, bőven időn belül. Szinte tökéletesre sikerült az időzítés, ugyanis, hogy ne a kerékcserén dőljön el a verseny, megszabtak egy időkorlátot, amit kötelezően bent kell tölteni a boxutcában a kerékcserével együtt. Ez így egyszerűen hangzik, még is rengeteg versenyző büntetést kapott, mert túl gyorsan hajtottak vissza a pályára. Itt minden az időzésről szólt és ebben hibátlan munkát végeztünk. Amint visszatértem a pályára, újra magányos körözés kezdődött, néhány előzéssel és végül a 14. helyen tudtam behozni a motort, pontokat érő helyen.

Közvetlen a verseny után csalódott voltam, mert úgy éreztem, hogy minden a feje tejére állt annak ellenére, hogy mennyire bíztatóan indult a hetünk a tesztekkel. Kellett egy jó pár nap, hogy értékelni tudjam ezt az eredményt. Egyértelműen látszik és érződik a potenciál a csapatunkban, más csapatok és szakemberek is elismerték a teljesítményünket. Van egy erős motorblokkunk, remek a csapatunk, végre vannak használható adatok és már egy jól beállított motorom is. Én szuper formában érzem magam és készen arra, hogy a tavalyi eredményeimet felülmúljam. Alig várom, hogy újra motorra ülhessek!

Hogy mikor lesz erre lehetőség? Sajnos nem tudom, mert a korona vírus miatt már tényleg minden a feje tetejére állt és törölték a második futamunkat, ami Katarban került volna megrendezésre. Tervek szerint Spanyolország lesz a következő verseny március végén. Azonban addig nem áll meg a munka, a csapat addig is keményen dolgozik, hogy felkészülten érkezzünk akárhol is lesz rá lehetőség, de addig még egy tesztre is sor kerülhet, ha minden jól megy.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a szurkolást és a segítséget, a partnereinknek az együttműködésüket, úgy érzem remek kis szezon előtt állunk és minden a helyén van! :)